2011. október 28., péntek

Barcsa Zoli (9.d) életet mentett



Iskolánkban minden kilencedikes diák elsősegély tanfolyamon vesz részt. A 9. d osztály utolsó felkészítő órája hétfőn volt, most már az őszi szünet utáni vizsgára készülnek a diákok.

Barcsa Zolinak a tanfolyamon megszerzett tudására viszont már hamarabb szüksége volt. A hétfőn tanultakat alkalmazva kedden délután egy ember életét mentette meg!

Részleteket az alábbi hírekben olvashat:


index.hu

RTL Klub

RTL híradó


GRATULÁLUNK ZOLI, MINDEN HUNFALVYS BÜSZKE RÁD!

2011. október 27., csütörtök

Liszt - emléknap

1811. október 22-én született Liszt Ferenc magyar zeneszerző, virtuóz zongoraművész. 2011. október 22-én világszerte rá emlékeztek a koncerttermekben.

Ezt tettük mi is október 20-án, szerényebb körülmények közepette, de annál odaadóbban. A hangjegyekben pompázó, Liszt-muzsikától zengő iskola igazi kis művészeket látott vendégül.


A Liszt életút jelenetekben című darabot – melyet a 10.F, a 11.A ÉS A 11.F osztály adott elő – élőzene tarkította: Bos Michaela, iskolánk 13.F osztályos tanulója és kísérője Nagy Lászlóné, Spengler Krisztina és Molnár Dániel a Bartók Béla Zeneművészeti SZKI tanulói cselló átiratot , illetve zongoradarabokat adtak elő bravúros játékkal.
A program létrehozásáért, a szervezéséért köszönet illeti Béládi Magdolna, Géczy Judit, Kónyi Eszter tanárnőket. A tetőtér zsúfolásig megtelt diákokkal, tanárokkal, akik nagy érdeklődéssel hallgatták a műsort. Ez azt bizonyítja, hogy hasonló előadásokra is szükség van a Hunfalvyban.


2011. október 21., péntek

Október 23. - Mementó Park

Megemlékezés az 1956-os forradalomról


„…csak annyit kell mondanom: „ötvenhat” meg „magyar” -
és sok bűnünkre ettől lesz bocsánat…” (Gömöri György)

Ebben a tanévben az októberi forradalom 55. évfordulójáról különleges módon emlékeztünk meg. Ezúttal ünnepségünkre nem az iskola falai között került sor. Több mint 700 tanuló jelent meg pontban 11 órakor a XXII. kerületi Mementó Park (http://www.szoborpark.hu/) előtti Tanú téren, hogy az erre az alkalomra összeállított műsort megtekinthesse.

Az iskola minden tanára és tanulója részéről nagy fegyelmezettséget követelt, hogy a különböző helyszínekről induló menetrend szerinti járatokkal eljuthassunk a Mementó Parkba. A 24 osztály számára szervezett programba nemcsak a szép, színvonalas műsor tartozott bele (szereplők: Kovács Gábor /13. AF/, Dániel Noémi /13. AF/, Pintér Szabolcs /12. A/, Tóth Lilla /11. B/, Szentivánszky Sára /11. B/, Gröschl Vivi /11. F/, Nagy Flóra /11. F/, Kis Virág /10. A/, Deák Péter /10. B/, Czövek Trisztán /10. B/, Greiner Márton /12. B/, Baráz Péter /12. B/, Dede Georgina /11.A/, Katona Enikő /11. A/, Semkou Aphrodité /11. B/, Szépe Zita /11. A/, Szoboszlai Lilla /11.A/, Tóth Sándor /10. E/, Sőrés Dávid /10. E/, Szendi Zsombor /10. A/, Molnár Bálint /10. A/, Szatmári Levente /10. A/, Dudás Bence /10.A/, furulya: Mák Dorka /10. A/, ének: Galgóczy Dorottya /11. A/, technikusok: Mészáros Márton /11. B/, Godó Márton /10. A/, külön köszönet illeti a technikai háttér biztosításáért Babucsik Zoltánt, stúdiósunkat), hanem az azt megelőző, ill. követő múzeumlátogatás is. 12 osztály az ünnepség előtt, 12 pedig a műsor után tekinthette meg – vezetők segítségével – a kommunista diktatúra idejét felidéző szobrokat.

A nagy területen lévő szabadtéri múzeum ügyvezető igazgatója, Réthly Ákos biztosította a helyszínt és szervezte meg a foglalkozásokat. A felkészüléshez és a lebonyolításhoz korabeli plakátok másolataival, hanganyaggal nyújtott segítséget. Támogatását ezúton is köszönjük.

A közelmúlt történelmét idéző séta 12 állomásból állt. Ennek során diákjaink szembesülhettek a diktatúra különböző megnyilvánulási formáival. A szobrokon keresztül fogalmat alkothattak – többek közt - a személyi kultuszról és annak következményeiről: a nemzeti karakter elnyomásáról, az anyagi és politikai kisemmizettségről, a terrorról, valamint a Szovjetunió és a Vörös Hadsereg szerepéről a diktatúra fenntartásában. Választ kaphattak az ünnephez kapcsolódó legfontosabb történelmi kérdésre: miért volt szükségszerű és elkerülhetetlen 1956. október 23. – a forradalom és az azt követő szabadságharc.

A program megszervezéséért, a műsor létrehozásáért, a rendezvény egészének (az érkezéstől a távozásig történő) lebonyolításáért, köszönet illeti Horváth Terézia igazgatóhelyettes asszonyt, Sárhídi Éva, Szilágyi Szilvia és Ther Mária tanárnőket.

2011. október 7., péntek

„Kik érted haltak, szent világszabadság!”


Október 6.


A magyar történelem tragikus emléknapjai közé tartozik október 6. Az orosz-osztrák túlerő vérbe fojtotta a nemzeti függetlenségért és polgári átalakulásért vívott szabadságharcot. A megtorlás rettenetes volt. Európa döbbenten figyelte az akkori mércével elképesztő kegyetlenséget, amellyel az osztrákok megbüntették a „lázadókat és árulókat”.

Az aradi 13: (Kiss Ernő honvéd altábornagy, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagy, Lázár Vilmos alezredes, Poeltenberg Ernő lovag, Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly gróf honvéd tábornokok) és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos mellett 1849 és 1850 között legalább 128 embert végeztek ki. Több száz ember került börtönbe, több ezret táróztattak le, több tízezer volt honvédet soroztak be büntetésként a császári-királyi hadseregbe. Alig volt olyan magyar család, amelynek valamelyik tagját ne érintette volna a megtorlás. A diktatúra az emberek hétköznapjaiba is behatolt, a zsarnoki hatalom rengeteg zsandárral, hivatalnokkal ellenőrizte a polgárokat.

A vértanúk emlékezete az neoabszolutizmus időszakában is fennmaradt, és a kiegyezést követően sem merült feledésbe. A kivégzett katonatisztek és az első felelős független magyar kormány miniszterelnökének áldozata a késő utódok emlékezetében is megmaradt.


Iskolánkban minden évben méltóképpen emlékezünk meg erről a napról. Október 5-én, szerdán az osztályfőnöki órában minden osztály - az osztályfőnök irányításával – feleleveníthette az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történetét, céljait, mai modern világunk kialakulásában játszott szerepét és a kivégzett hazafiak emlékezetét.


2011. október 3., hétfő

Orosz diákcsere


2011. szeptember 23 –tól 30-ig pétervári diákokat és tanárokat láttunk vendégül iskolánkban.


Minden május 8-án kezdődött. Kis csapatunk 8 nap után fáradtan, de élményekkel telve szállt fel Szentpéterváron a repülőre és még távoli jövőnek látszott az utolsó ígéret, amit vendéglátóink tettek nekünk, miszerint szeptemberben találkozunk. Múltak a hetek, a végzősök leérettségiztek, a bizonyítványokat kiosztottuk, jött a nyár. Valahol a gondolatainkban újra és újra megjelent egy kérdés: milyen programokat szervezzünk a látogatás idejére? Augusztusban frissen, kipihenten aztán jött a szervezés és a türelmetlenség, mikor jönnek, mikor lehet a programokat pontosítani, szeretnék megnézni a Parlamentet, de oda be kell jelentkezni… és a napok múltak, napokból hetek lettek. Közben kiderült, 23-án jön a csoport, de különböző okok miatt 3 új tag is érkezik.

Eljött a nagy nap, lázas készülődés, utolsó ellenőrzés és indulás a reptérre. Az első napot mindenki vendéglátójával töltötte, közös programra már nem volt idő. A csoportot kísérő tanárokat hosszú belvárosi sétára invitáltuk.

A program első igazi közösen töltött napján a belvárosban barangoltunk. Délelőtt találkoztunk a Deák téren, megnéztük a Szent István Bazilikát, ahol a panoráma kilátóba is felmentünk, sétáltunk a kis körúton, meglátogattunk a Nemzeti Múzeum kiállításait.

Délután a Nagymező utcában megrendezett színházi fesztiválon hallgattunk zenét. Vasárnap, a családi napon vidámpark, aquapark, közös séta szerepelt a programok között.
Hétfőn vendégeinket megismertettük a Hunfalvyval. Megmutattuk iskolánkat, Bálint Diána és Karina Shalpykova tanárnőknél órát látogattak tanárok és diákok egyaránt. Délután újra elindultunk, ekkor a Városliget felé vettük az irányt.

A ligetben tett séta végén az Állatkertben pihenhette ki magát mindenki.



Kedden Szentendrére látogattunk, ahol a belváros megtekintése után a kísérő tanárokkal megkóstoltuk az ország tortáját, majd elsétáltunk a Skanzenig. Itt megismerkedtünk a kenyérkészítés rejtelmeivel, sőt, az elmélet után gyakorlatban is kipróbálhattuk, hogyan is készül az igazi kovászolt kenyér.





Szerdán a csoport a Parlamentbe látogatott, ahol orosz nyelvű vezetés mellett ismerkedtünk az épülettel.
A délután további részét a belvárosban, illetve a várban töltöttük.


Az utolsó együtt töltött napon ismét elhagytuk Budapestet, ezúttal Domonyvölgybe, a Lázár Lovasparkba utaztunk. Már az érkezés is kellemes volt, frissen sült pogácsa, házi szörp várta a csoportot. Először a vidéki életmódot bemutató falurészt néztük meg, utána szekéren jártuk körbe a lovaspark területét.







A program további részének középpontjában természetesen a lovak álltak: négyesfogathajtás, pónifogathajtás, nomád lovasíjász harci bemutató, csikós bemutató, puszta ötös fogat bemutatója, Erzsébet királyné lovasbemutatója.

Eljött a péntek és mi ismét a reptéren voltunk. Csoportunk tagjai fáradtan, de örömmel gondoltak vissza a mögöttünk álló hétre. A program ideje alatt barátságok köttettek, diákjaink orosz tudása fejlődött és megismerhettünk egy számunkra eddig ismeretlen kultúrát. Sajnos a búcsúnál már nem tehettünk olyan ígéretet, hogy nemsokára találkozunk, de reméljük, nem múlt el nyomtalanul a Szentpéterváron illetve Budapesten töltött 1-1 hét.

Kónyi Eszter

2011. október 1., szombat

Úticél: Montpellier !




A múlt századi, különlegesen hangulatos francia útinapló után most a modern diákok sorait ajánljuk… Úticél: Montpellier !


A hihetetlen kaland már hétfőn elkezdődött, amikor délután 4 órakor a sok búcsúzkodás után elindultunk a Batthyány térről. Tudtuk, hogy egy hosszú utazás áll előttünk. Megállókkal együtt úgy nagyjából 23 órás út után végre megérkeztünk Montpellier-be. Már nagyon izgatottak voltunk, amikor kiszálltunk a buszból és megpillantottuk a franciák iskoláját . A legtöbb diáknak volt még egy órája, amelyre lehetőségünk volt beülni velük. Én angolórára mentem még öt társammal, de volt, aki matekon volt. Amikor vége lett az óráknak, végre „hazafelé” vettük az irányt, hiszen már mindenki elég fáradt volt. Természetesen mindnyájan izgultunk a családdal való találkozás miatt, és hogy most már kénytelenek vagyunk franciául vagy angolul beszélni. Másnap reggel frissen, üdén vágtunk bele a napba.
Reggel az iskolában az igazgató úr köszöntött minket, majd kávéval, narancslével és péksüteményekkel kínáltak bennünket. Miközben falatoztunk, mindenki izgatottan mesélt a „családjáról”…





Végül elindultunk felfedezni a várost. Egy helyi idegenvezetővel barangoltunk, aki rengeteget mesélt a városról és annak érdekességeiről, mindezt persze angolul. Majd délután a francia diákok is csatlakoztak hozzánk és együtt megnéztük a Fabre múzeumot. Ott is volt idegenvezetőnk, de az angolosoknak és a franciásoknak külön. Majd miután végeztünk, jöhetett a szabad program, ami mi más is lehetett volna, ha nem „shoppingolás”?... Majd mindenki összegyűlt egy parkban és beszélgettünk.







Másnap reggel megint a sulinál gyülekeztünk, és különbusszal elindultunk Aigues Mortes-ba. Ez egy gyönyörű kis városka, ami  -ha hiszitek, ha nem-  várfallal van körülhatárolva. Bejártuk a várat, majd kaptunk egy kis időt a várost is fölfedezni. Az egyik kis utcában volt egy édességbolt, amelyet természetesen mindenki megtalált…Utána továbbmentünk Salins d’Aigues Mortes-ba. Itt idegenvezetéses kisvonatozásban volt részünk, ahol megismerkedhettünk a sótermeléssel. Egyszerűen káprázatos látvány fogadott minket: a sok sóhegy olyannak tűnt, mint a havas táj,  a víz pedig rózsaszínes-pirosas volt, és az a rengeteg flamingó ami ott él… egyszerűen hihetetlen élmény volt!
Majd miután kigyönyörködtük magunkat és vásároltunk, már indultunk is tovább Le Grau du Roi-ba. Ott tényleg csak egy kicsit álltunk meg, de nekünk az is elég volt, hiszen végre lemehettünk a tengerhez, amiről mindenki álmodott. Alig akartunk elindulni vissza a suliba, de hát muszáj volt otthagyni a kék végtelenséget. Mindenki fáradtan tért haza, de rengeteg élménnyel, amit meg is osztott a cserediákjával (esetleg még a családnak is elmesélt). A harmadik nap Nímes-be utaztunk, itt megnéztük az amfiteátrumot, majd egy 3D-s filmet Nímes városának hőseiről. Utolsó előtti nap a Mare Nostrum akváriumba mentünk, bár nem mindenki jött el ide, mert a család más programot szervezett nekik. Nagyon sok fajta halat és vízi élőlényt láttunk, és még egy hajószimulátort is kipróbálhattunk. Tényleg olyan volt, mintha egy hajó fedélzetén lettél volna, és egy szörnyű vihar kellős közepén hajóztál volna. Majd itt is megnézhettünk egy 3D-s rövid mesét egy halról és egy papagájról. Az akvárium után is volt lehetőségünk még vásárolni, majd egy páran jégkorizni is elmentek. Este volt egy talán búcsúbulinak is mondható party, ahol most szinte mindenki ott volt. Nagyon jó volt a hangulat, és mindenki igen jól érezte magát.

                     

Utolsó nap a Maguelonne Cathedral-t néztünk meg, utána végre lemehettünk a partra és fürödhettünk. Szerintem ez volt a legjobb lezárás, ami csak lehetett. Este, amikor hazamentünk, már mindenki készülődött a másnapi utazásra. Hétfő reggel búcsút vettünk a családoktól és elindultunk az iskolába. Bepakoltunk a buszba, majd kezdetét vette a hazaút…

Rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk ez alatt az egy hét alatt, és még a nyelvi tudásunk is fejlődött. Hazafele még megálltunk útközben, és letekintettünk a gyönyörű Monacóra is. Hosszú és fárasztó utazás után kedd reggel visszatértünk a Batthyány térre, a valóságba. Még viccelődtünk is, hogy még második órára beérnénk, de mindenki inkább hazament pihenni. És szerintem a mondás igaz: „Mindenhol jobb, de legjobb otthon”. Szerdán reggel pedig visszatértünk az iskolapadba…

                                                                                                       Bogdán Edina
                                                                                                                 11.e