Hazánkban 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Ez az ünnep Kölcsey Ferenc Himnuszának születésnapja, hiszen – a kézirat tanúsága szerint - 1823. január 22-én szatmárcsekei otthonában írta le ma is ismert, végleges formájában művét a költő.
A Himnusz nyomtatásban először az Auróra c. irodalmi zsebkönyvben jelent meg, címlapján az 1829-es év szerepelt, de már 1828 végén megtalálható volt a könyvkereskedőknél. A Kisfaludy Károly által szerkesztett almanachnak ebben az időben fontos szerepe volt a nemzeti kultúra terjesztésében, a szerkesztő helyet biztosított olyan műalkotásoknak, amelyeknek „tárgyai mind eredeti magyar elmeszülemények". Kisfaludy két alapelvet érvényesített kiadványában: az eredetiséget és a nemzeti jellegű művészet igényét. Ilyen körülmények között indulhatott útjára Kölcsey Himnusza, hogy legfontosabb nemzeti szimbólumaink egyike legyen.
A Himnuszt Erkel Ferenc zenésítette meg, először a pesti Nemzeti Színházban hallhatta a nagyközönség 1844. július 2-án. Azonban 1903-ig magyar nemzeti himnuszként semmilyen hivatalos iratban nem szerepelt, ekkor az országgyűlés törvényjavaslata rögzítette, hogy „Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, de törvénnyé csak akkor válhatott volna, ha az uralkodó, I. Ferenc József szentesíti, amit nem tett meg. 1989. október 23-ig kellett várni törvénybe iktatására. A XXXI. tv. 36. §-a tartalmazza, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”. Ugyanez szerepel az Alkotmány nemzeti jelképeinkről szóló záró rendelkezésének 75. §-ában is.
Iskolánkban is megemlékeztünk a magyar kultúra napjáról. A pénteki első nagyszünetben magyar verseket és dalokat fűztek csokorba a műsorban fellépő tanulók (Ugrai Ivánné tanárnő segítségével).
A videón látható részletben Galgóczy Dorottya, 10. A osztályos tanuló Koltay Gergely Kell még egy szó c. dalát énekli, melynek eredeti előadója Demjén Ferenc és a Kormorán együttes volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése