BARANYAI ANITA TANÁRNŐ ÜNNEPI BESZÉDE
Kedves hunfalvys diákok és kollégák!
2015. március 10-én
Iskolánk névadójáról, Hunfalvy Jánosról hagyományaink szerint minden évben márciusban, ezen a napon emlékezünk meg. Hunfalvy János a 19. század elején született Nagyszalókon. Élete 68 évében rendkívül termékeny és sikeres szakmai pályát járt be, számos publikációjával gazdagította a kor ismereteit mind történelmi, mind földrajzi, mind pedig statisztikai témákban. Elismert tanár, tudós, közéleti személyiség volt, a könyvekben csak polihisztorként emlegetik. Minden körben vezérférfiúnak tartották, talán ennek köszönhető az is, hogy a főváros már életében Hunfalvy-utczának keresztelte el azt az utcát, ahol lakóháza állt. Szakmai érdeklődése nagy ívet futott be, ahogyan írják: „Hunfalvy a történelemtől a statisztikán át jutott el a földrajzhoz”.
Pályája kezdetén, 1846-ban statisztika és történelem tanárként dolgozott a késmárki líceumban. Az 1848-as szabadságharcban való részvétele miatt azonban megfosztották állásától, és börtönbe zárták. Szabadulása után Pestre költözött, ahol szakmai hírnevet szerzett magának.
Földrajztudósi pályájának csúcsaként az 1872-ben megalakult Magyar Földrajzi Társaság elnöke lett. Kimerítően foglalkozott az éghajlat, az erdők és a vízszabályozások témakörével. A földrajztudomány számára gyakorlati igények szülte célokat jelölt meg, s nagy figyelmet fordított a természeti folyamatokba való emberi beavatkozások lehetséges következményeinek a felmérésére is. Szakmai munkájának színvonala és megbízható adatai révén művei ma is forrásértékűek.
Hunfalvy János statisztikusként is elismert szaktekintély volt. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának tagjává választották. Mint statisztikus kiemelten fontosnak tartotta az alapos és részletekbe menő adatelemzést, illetve az összehasonlító statisztikai módszereket. Felismerte a statisztika oktatásának hazai hiányosságát, így részt vállalt egy statisztikai tanfolyam szervezésében, melyen tanárként is aktív szerepet töltött be.
Hunfalvy János a magyar statisztikát nemcsak belföldön, de külföldön is eredményesen képviselte. Több alkalommal is részt vett a nemzetközi Statisztikai Kongresszuson. Tudományos eredményeinek nemzetközi szintű elismerését szintén nagyhírű statisztikusunk, Keleti Károly a következőképpen fogalmazta meg: „Már Hágában is kitüntetés tárgya volt Hunfalvy. …Mondhatom, hogy az ő dicsfénye sugaraiban melengettem magam is, és hogy a külföld tudósai oly rokonszenvvel jöttek 1876-ban Magyarországra (...) abban elismert tekintélyű nevének nem kis része volt.”
Hunfalvy a statisztika több vizsgálódási területére vonatkozóan is javaslatokat fogalmazott meg:
· A népszámlálásra készülődve 1867-ben jelent meg a Néhány észrevétel a népszámlálásról című tanulmánya, amelyben a korábbi évek tapasztalatait összegezve javaslatot tett pl. a népszámlálásnál alkalmazandó elvekre, az összeírandó népesség kategóriáira.
Az iparstatisztikában is változtatásokat javasolt, melyet a következőképpen foglalt össze: „Javaslatunk szerint t. i. az iparstatistikai felvételek a szorosabb értelemben vett müipari foglalkozásokon kívül a szállítási, biztosítási, hitelügyi, kereskedelmi, szállásolási, étkezési és mulattatási üzletekre is kiterjednének. Az ekkép nyert adatok alapján kidolgozandó iparstatistika tehát két részre szakadna; az első rész a tágabb értelemben vett termelőipart, a második rész pedig a szintén tágabb értelemben vett forgalmi ipart tárgyalná.”
A bányászati statisztikával kapcsolatban is voltak észrevételei, melyekről a következőket írta: „Midőn nálunk a bányászati statistika rendesen szélesebb körű, mint voltaképp lennie kellene, másfelől a bányászkodásnak csak némely főágait, az érczek, ásatag szén, konyhasó s néhány más ásvány termelését karolja fel, azokat pedig, melyek a bányaregálénak tárgyát nem teszik, tehát a faragó- és építőköveket, a cseréptégla- és üveggyártáshoz megkivántató ásványokat stb. mellőzi. Még azt sem tudjuk, hány bányában fejtenek nálunk márvány s egyéb faragó- és építőköveket, s mekkora az efféle kövek évi termelése és pénzértéke. Bányászati statistikánk ezen hiányain csak úgy lehet majd segíteni, ha a rendszeresen megindítandó adatgyűjtés a termelés minden ágaira kiterjesztetendik. További hiányossága, hogy némely mozzanatról egészen hallgat. Így pl. sehol sem találunk feleletet azon kérdésekre: Mekkora a bányamivelésben befektetett álló és üzleti tőke? Mekkora az ország egyes vidékein s egészben véve a bányamivelésből származó összes és tiszta jövedelem? A munkások keresete is csak ritkán és hiányosan van kimutatva.”
Ezen változtatási javaslatai nagy lendületet adtak a hazánkban végzett statisztikai tevékenység fejlődésének.
Kedves Hunfalvysok!
Ha megemlékezünk valakiről, azt azért is tesszük, hogy okuljunk példájából, tanuljunk cselekedeteiből, gondolataiból. Ha feltesszük magunknak azt a kérdést, hogy mit is tanulhatunk mi most, a 21. században Hunfalvy Jánostól, egy közel két évszázaddal ezelőtt született polihisztortól, nemzetközi hírű statisztikustól, szabadságharcostól, akkor a következőket emelhetjük ki:
· legyünk nyitottak az újra, sőt legyünk mi magunk is újítók, ne féljünk új gondolatokat felvetni, új ötletekkel előállni,
· törekedjünk tudásunk szüntelen gyarapítására, tegyük lételemünkké a folyamatos tanulást, alakítsuk ki magunkban ismereteink megújításának képességét, igényét,
· törekedjünk a körülöttünk lévő világ megismerésére és megértésére, az összefüggések vizsgálatára, adjunk nagyobb teret a logikus gondolkodásnak, a következtetéseknek
· és végezetül: végezzük munkánkat kellő alapossággal, körültekintéssel, alkossunk előremutató, mások számára is hasznos, gondolatindító dolgokat.
Ha ezeket megtanuljuk Hunfalvy Jánostól, máris sokat tettünk megálmodott jövőnk alakulásáért!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése