Iskolánkban hagyomány, hogy a 9. évfolyam tanterve szerint tanuló osztályok a tanév utolsó néhány hetében - a magyar irodalom tantárgyhoz kapcsolódóan – előadnak egy-egy színdarabot tanáraik segítségével. Már a nyelvi bemutatók során is láthattuk, hogy a diákok kreativitása, aktivitása, csoporton belüli együttműködése elengedhetetlen a sikerhez. A drámavizsgák során is ugyanezeket a készségeket, képességeket kellett mozgósítani.
Az előadások megszületéséhez nélkülözhetetlen volt a projektmódszer alkalmazása. Ennek során sok önálló munkával, a projektcsoporton belüli munkamegosztással, a tanórai keretektől függetlenül tevékenykedtek a tanulók. A projekt kivitelezése során szükséges feladatokat részben önállóan, részben tanári segítséggel oldották meg, figyelembe kellett venniük a csoport (osztály) tagjainak egyéni képességeit és tehetségét. A színdarab előadásán kívül, a diákoknak gondoskodniuk kellett a díszletekről, jelmezekről és a plakátokról, meghívókról is.
A projekttanítás lényeges eleme, hogy eredményeit nyilvánosságra kell hozni. A bírálat nem kizárólag érdemjeggyel történik, a résztvevőknek az előadások során szembe kell nézniük a közönséggel és annak reflexióival. Az osztályok kétszer mutathatták be produkciójukat, először az utolsó tanítási órákban, ill. közvetlenül azt követően, így az iskola többi tanulója alkalmat kapott az adott darab megtekintésére, majd délután 17 (az utolsó előadás esetében 18) órakor a szülők, barátok, érdeklődők is láthatták az egész éves munka eredményét.
Az első előadás (május 17-én) a Trója végzete c. mű volt. Ebben az esetben a diákok dramaturgiai képességei is megvillantak, hiszen Homérosz nyomán párbeszédeket és színpadi utasításokat is kellett írniuk. Mind a díszletek, mind az előadás nagyon szórakoztató volt. A szereplők biztos szövegtudással léptek színpadra. Az
10. A osztály munkáját Ugrai Ivánné tanárnő segítette.
A 10. F osztály darabja, Gogol Revizora (május 24.) ma is aktuális üzenetet hordoz, amire jól ráéreztek a diákok is. Artikulált szövegmondás, igényesség, élvezhető színészi játék jellemezte munkájukat. Mindkét rész szereplői kiemelkedően teljesítették feladatukat. A projekt vezetője Géczy Judit tanárnő volt.
A 9. B osztály egy habkönnyűnek látszó vígjátékot adhatott elő, Shakespeare Ahogy tetszik c. művét. A nehézsége éppen abban rejlett ennek darabnak, hogy a gyors tempóváltásokat, a pergő párbeszédeket minél pontosabban, elevenebben kellett előadni, s ez próbára tette a résztvevőket. Ráadásul az előadás a tanév legmelegebb napjára esett (május 31.), ami szintén nem könnyítette meg sem színészeink, sem a közönség helyzetét. A diákok a nehézségek ellenére megoldották feladatukat, amelyben nagy segítségükre volt Szabóné Peregi Zsuzsanna tanárnő.
Molière darabja, A fösvény ( június 7.) komoly kihívást jelent az „igazi” színházak számára is. A 10. D osztály nagyon szépen oldotta meg ezt a feladatot, mindkét Harpagon szövegmondása, játéka dicséretes volt, s a főszereplők jó partnerekre találtak diáktársaikban. A jelmezek és a díszletek itt is jól szolgálták a színházi illúziót. Segítőjük magyartanáruk, Géczyné Megyeri Mariann volt.
A fenti előadások mindegyike valamilyen módon kapcsolódott a 9. évfolyam magyar irodalom tantervéhez. A 10. E viszont egy kortárs darabot vitt színre (június 8.), Tasnádi István Finito c. művét. Az abszurd darab a moliére-i klasszicista drámai szerkezetet alkalmazza rímes szövegbe foglalva a keserű mondanivalót az érthetetlenné és élhetetlenné vált világról. A diákok tökéletesen megértették és interpretálták a művet. Nehéz lenne bármelyikük alakítását kiemelni, olyan kompakt egységgé tudták formálni ezt a fekete komédiát. A bemutató méltó zárása volt a drámavizsgáknak. A diákokat Gyovai Szilvia tanárnő készítette fel.
Még véget sem ért a tanév, de a jövőre sorra kerülő osztályoknak elég magas mércét állított fel ez az öt előadás. Megbeszélések, próbák, elképesztő mennyiségű szervezés, tanulás áll a siker mögött. Reméljük, jövőre legalább ilyen jól sikerült feldolgozásokat láthatunk.
