FOTÓK
Szeptember 30-án, pénteken nem sokkal egy óra előtt,
repülővel Dánia felé vettük az irányt, hogy részt vegyünk a Comenius-program
újabb találkozóján, egy dán kisvárosban, Aars-ban.
Egyszeri átszállással érkeztünk meg, a
Budapest-Koppenhága-Aalborg útvonalon. A reptérre értünk jött a vendéglátó
Vesthimmerlands Gymnasium kisbusza, és vitt minket tovább a célállomásra, a
10.000 lakosú kisváros gimnáziumába. Fél nyolc körül érkezhettünk meg ide, ahol
a vendéglátó családok tagjai már vártak minket, így az este további részében
már az ő vendégszeretetüket élveztük. Az első napot összefoglalva volt sok
izgalom, bőröndeltűnés, majd fáradtság.
Második nap várt ránk az igazi feladat. Egy prezentációban be
kellett mutatnunk az országunkban működő ökogazdaságokat és a szélenergia
felhasználását hazánkban. Mindenféle elfogultság nélkül állíthatom, hogy
tisztesen helyt álltunk, feladatunkat jól végeztük.
A prezentációk végighallgatása után tartottak nekünk egy
előadást a szélerőművekről, és ezután következtek csak az igazán mozgalmas
programok. Megnéztük a többi diákkal közösen az iskolát, majd megismertük egy
kicsit jobban magát a városkát, Aars-ot is. Visszamentünk a gimnáziumhoz, ahol közösen
megebédeltünk, majd beszálltunk a sulibuszba, ami már menetkész volt. Elindultunk,
hogy meglátogassunk egy ökotehenészetet. Láttunk itt legeltetést, gépi fejést,
megkóstoltuk a kis gazdaság biotermékeit, sajtot, kakaót, vaníliás és kókuszos
tejet, gyümölcsjoghurtot stb. Továbbindultunk egy bio sörgyárba, aThisted nevű
városban található Thisted Bryghusba, ahol még sört is kóstolhattunk, majd
megnéztük, hogyan is készül a biosör.
Megint útnak indultunk, és a késő délutáni órákban
megérkeztünk egy fjordhoz, Limfjordhoz, ahol gyönyörködtünk egy kicsit a kikötő
épületeiben, kisebb hídjaiban, a tengerben és a tengerpartot borító rengeteg
kagylóban. Sokat fényképeztünk, majd egy Limfjordmuseet nevű múzeumba tértünk
be. Itt meséltek nekünk a fjord kialakulásáról, történetéről, és legnagyobb
meglepetésünkre elmondták, hogy itt fogjuk elkészíteni a vacsoránkat, és hogy
mindehhez mit kell tennünk. Ötös csoportokra osztottak bennünket, és indult a
munka. Volt, aki élő rákot vágott félbe, volt, aki halat tisztított, és olyan
is akadt, aki a kagylót főzte. A kellemes hangulatú vacsora után a hazaúton
mindenki kókadozott a buszban. Este a családunkkal megbeszéltük a nap
történéseit, majd aludni tértünk, másnap újra kirándulni mentünk.
A következő napon, október 2-án végighallgattunk egy
kiselőadást a szélenergia-termelésről az iskolában, és buszra szálltunk, hogy
végre élőben is láthassunk egy szélerőgépet. Izgatottan vártuk a napot,
hiszen ez volt az utolsó nap a dán partnereinkkel. Félórás buszozást követően
megérkeztünk első állomásunkhoz, a szélerőműhöz. A szélerőmű természetesen üzemelt, így még a hangját is hallottuk, hogy mekkora erővel dolgozik ez a gép.
Körülbelül fél órát töltöttünk el itt, és már indultunk is tovább busszal.
A második program ezen a napon a madárles volt. Elutaztunk egy természetvédelmi területre, ahol először közösen megebédeltünk. Ezután volt egy kis időnk arra, hogy távcsővel figyelhessük a távolban úszó gyönyörű hattyúkat. A szép látvány, a friss levegő, a hosszan elnyúló tenger mindenkit magával ragadott, és csak úgy kattogtak a fényképezőgépek. Kicsit még északabbra utaztunk, és itt teljes valójában megcsodálhattuk az Északi-tengert. A késő délutáni órákban hazaértünk, és 7-kor már találkoztunk, majd részt vettünk a búcsúesten, ahol gyertyafényes asztaloknál vacsoráztunk az iskolában. A svédasztalos terítés mindenkit lenyűgözött, több fajta étel közül lehetett válogatni. Ez az este igazán jól sikerült, mindenki sokat nevetett, jól éreztük magunkat.
A második program ezen a napon a madárles volt. Elutaztunk egy természetvédelmi területre, ahol először közösen megebédeltünk. Ezután volt egy kis időnk arra, hogy távcsővel figyelhessük a távolban úszó gyönyörű hattyúkat. A szép látvány, a friss levegő, a hosszan elnyúló tenger mindenkit magával ragadott, és csak úgy kattogtak a fényképezőgépek. Kicsit még északabbra utaztunk, és itt teljes valójában megcsodálhattuk az Északi-tengert. A késő délutáni órákban hazaértünk, és 7-kor már találkoztunk, majd részt vettünk a búcsúesten, ahol gyertyafényes asztaloknál vacsoráztunk az iskolában. A svédasztalos terítés mindenkit lenyűgözött, több fajta étel közül lehetett válogatni. Ez az este igazán jól sikerült, mindenki sokat nevetett, jól éreztük magunkat.
Másnap korán reggel indultunk Koppenhágába. A búcsú nagyon
nehezen ment, hiszen nagyon jó viszonyt alakítottunk ki a dán lányokkal. De
megígértük egymásnak, hogy fogjuk tartani a kapcsolatot, és a jövőben még
találkozni fogunk. A 3 órás vonatút után már Koppenhágában is voltunk, ahol
szinte az egész nap a városnézéssel és vásárlással telt el. Koppenhága igazán
gyönyörű, főleg a városközpont nyűgözött le minket. Sokat fényképeztünk, láttuk
a híres Tivoli vidámparkot, a kis hableányt és sok nevezetességet. Másnap
reggel korán indultunk is vissza a pályaudvarra, hogy 11 órakor hazarepüljünk.
13 órakor már Budapesten voltunk, és sok-sok élménnyel gazdagodva indultunk
haza.
Egyed Dalma, Ember Viktória 13.E
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése