A magyar történelem tragikus emléknapjai közé tartozik október 6. Az orosz-osztrák túlerő vérbe fojtotta a nemzeti függetlenségért és polgári átalakulásért vívott szabadságharcot. A megtorlás rettenetes volt. Európa döbbenten figyelte az akkori mércével elképesztő kegyetlenséget, amellyel az osztrákok megbüntették a „lázadókat és árulókat”.
Az aradi 13: (Kiss Ernő honvéd altábornagy, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagy, Lázár Vilmos alezredes, Poeltenberg Ernő lovag, Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly gróf honvéd tábornokok) és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos mellett 1849 és 1850 között legalább 128 embert végeztek ki. Több száz ember került börtönbe, több ezret táróztattak le, több tízezer volt honvédet soroztak be büntetésként a császári-királyi hadseregbe. Alig volt olyan magyar család, amelynek valamelyik tagját ne érintette volna a megtorlás. A diktatúra az emberek hétköznapjaiba is behatolt, a zsarnoki hatalom rengeteg zsandárral, hivatalnokkal ellenőrizte a polgárokat.
A vértanúk emlékezete az neoabszolutizmus időszakában is fennmaradt, és a kiegyezést követően sem merült feledésbe. A kivégzett katonatisztek és az első felelős független magyar kormány miniszterelnökének áldozata a késő utódok emlékezetében is megmaradt.
Iskolánkban minden évben méltóképpen emlékezünk meg erről a napról. Október 5-én, szerdán az osztályfőnöki órában minden osztály - az osztályfőnök irányításával – feleleveníthette az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történetét, céljait, mai modern világunk kialakulásában játszott szerepét és a kivégzett hazafiak emlékezetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése