2012. október 7., vasárnap

Nyári emlék - gólyatábor


A 2012. augusztus 21. és 25. között a Hunfalvy ismét megrendezte szokásos gólyatáborát. 133 gólya kapott lehetőséget arra - 6 tanár és 12 ifi segítségével –, hogy iskolakezdés előtt egyfajta csapatépítő tréningen vegyen részt. Az alábbiakban egy gólya és egy ifi beszámolóját olvashatjuk.

Ahogyan Kovács Zsaklin (9/F) látta:

Ezen a nyáron talán a gólyatábort vártam a legjobban…
Az egész egy keddi napon kezdődött. Hajnalban a Déli-pályaudvaron gyülekeztünk, az ifiseink táblákat tartottak a magasban, hogy a gólyák könnyebben megtalálják az osztályukat. 7 körül mindenki az osztályfőnöke és két ifise kíséretében a vonat fele vette az irányt, elhelyezkedtünk és izgatottan vártuk, hogy végre megérkezzünk Balatonszemesre. Két óra utazás után végre odaértünk, volt egy kis időnk a vonaton ismerkedni, de ezt igazán csak akkor tudtuk folytatni, amikor megérkeztünk a táborhelyre. Elfoglaltuk a szobáinkat, és nagy örömmel fogadtuk az olyan apró „meglepetéseket”, hogy van tükör, szekrény és konnektor. Kis civakodás után az ágyainkat is elfoglaltuk. Lementünk az udvarra, és akkor először meghallottuk a megafon jellegzetes zenéjét, amit eleinte utáltunk, de az utolsó napra már megkedveltük.

Ezen a napon minden osztálynak le kellett tenni a gólyaesküt, amelyből – szerintem - csak annyit jegyeztünk meg: „Csíra vagyok.”, meg azt a fura pózt, amiben el kellett mondani. Ezt követően kezdetét vette a sorverseny. A feladatok ötletesek és elég nehezek voltak, de minden osztálynak sikerült teljesíteni. A kedvenceink közé tartozott a ruhaösszekötős feladat, bár voltak kevésbé kellemesek is, mint a kovászos uborkalé ivása lyukas szívószálon át vagy a lisztből csoki evése és hasonlók… Mikor ennek vége volt, lementünk a Balatonhoz, amit szerintem mindenki nagyon szeretett. Ott különböző vízi játékokat tartottak az ifiseink, de úszkálni és pihenni is lehetett. A nap folyamán sor került még az utolsó estén megtartott osztálytánc előadások stílusának, illetve zenéjének kisorsolására.

Azt hiszem, hogy mindenki nevében mondhatom, hogy az első nap borzalmasan elfárasztott mindenkit, így elmentünk aludni (már aki). Sajnos mi nem tettük ezt, helyette inkább beszélgettünk, így hát az ifiseink megbüntettek, elég keményen. Hajnali egykor ugyanis arra keltünk (F-esek), hogy az ajtóban Patti és Balu kiabál, hogy 2 percünk van sportcuccban kint lenni a pályán, vagy egy vödör vízzel jönnek vissza. Természetesen mindenki kiért. Sajnos nem várt minket meglepetés, hanem helyette inkább 20 perc futás és guggolás. Az éjszaka folyamán az F osztály megtudta, hogy az ifisek mikre képesek. Másnap (vagyis aznap) reggel reggeli tornával kezdtük a napot, amit minden nap megismételtek, és naná, hogy a futás volt az első feladat. Ezután reggeli következett, aztán csoportfoglalkozások, majd délután lelátogattunk a partra, ahol egy vízi sorverseny következett az osztályok között, majd minden osztálynak be kellett öltöztetnie egy fiút lánynak, akinek utána a strandolókkal kellett fotózkodnia, a feladatok nagyon viccesek voltak, ezek közül a legjobb szerintem az volt, amikor terpeszállásban álló emberek alatt kellett átúszni, az elején egy kissé nehézkesen ment, de hamar belerázódtunk. Azon az estén volt az első buli, amit még kettő követett; persze a takarodót be kellett tartani, úgyhogy este tízkor véget ért. Ahogy mi tudjuk, ezen az estén is volt, aki nem aludta végig az éjszakát az ifisek jóvoltából.

A harmadik napon folytatódtak a sportversenyek, ekkor tartották a csillagtúrát, ezen 6 állomáson voltak megoldandó feladatok (például az ifiseket kiskori képeik alapján kellett azonosítani), amelyeket igyekeztünk jól teljesíteni.

Az utolsó teljes napunkon, (a negyediken) tartották a záró estet, amire minden osztály készült a négy nap alatt. Az estre kellett írni egy osztályindulót, egy verset az osztály ifiseihez, rajzolni egy plakátot az élményeinkről és összerakni egy táncot, amihez a zenét és a stílust mindenki kihúzta az 1. napon. Az A osztály az „Endless Summer”-re countryzott, a B osztály „Hey Baby”-re balettozott, a D-sek „Moves Like Jagger”-re latint táncoltak, az E-sek „Let’s Go”-ra néptáncoltak, és végül az F osztály „Sexy and I Know It”-ra adták elő a törzsi táncukat. A hazaút a lehető legjobban sikerült, hiszen már mindenki ismerte egymást, és így jól tudtunk beszélgetni bárkivel.

Összességében ez volt a legjobb tábor, amiben eddig részt vettem, és ezt mindenki nevében mondhatom, hogy köszönjük az osztályfőnököknek, de főleg az ifiseknek, hogy lehetővé tették és vezényelték ezt az egészet.


Ahogyan Molnár Patrícia (12/A) látta:

Nagy örömmel tölt el, hogy Pavek Zsuzsa tanárnő engem kért meg, hogy beszámoljak az idei gólyatáborról.

Idén is, mint minden évben, Balatonszemesen került megrendezésre. Engem és 11 ifis társamat a tavaly év végén, Vácdukán megtartott IDB-kiránduláson választottak ki erre a megtisztelő, mulatságos, ám egyben nehéz feladatra, ugyanis külső szemmel nem látja az ember, hogy ez mennyi munkával, szervezkedéssel, és figyelemmel jár.

Idén történt először, hogy nem 10, hanem 12 ifis ment le a balatoni táborba, ugyanis 2 „segédifit” is vittünk magunkkal, akik pontozták a feladatokat és nagyon nagy segítségnek számítottak, remélem, hogy ez a „hagyomány” folytatódni fog.

Nagy segítséget nyújtottak nekünk az osztályfőnökök – Németh Gábor tanár úr, Dankó Judit tanárnő, Peregi Zsuzsanna tanárnő, Sárhídi Éva tanárnő, Geiger Kinga tanárnő, illetve az Iskolai Diákbizottságot vezető Pavek Zsuzsa tanárnő is! Tizenkettőnk közül nyolcunknak (beleértve engem is) ez volt az első gólyatáborunk, melyben az ifis szerepet töltöttük be. Megmondom őszintén, kezdetben megijedtünk, hogy fogjuk ezt ilyen sok „új” emberrel végigcsinálni, de büszkén mondom, hogy sikerült!

Amint kiderült, hogy mi leszünk az ifisek, megpróbáltuk egymást jobban megismerni, facebookon külön csoportot hoztunk létre magunknak, így is könnyebbé téve a kapcsolattartást. Első közös megbeszélésünket az évzáró után tartottuk, amikor minden diák nagy mosollyal az arcán - „Végre nyár van!” mondattal - kilépett az iskola kapuin, mi akkor kezdtük csak igazán a munkát. Összeraktuk/ kitaláltuk a feladatokat, a hozzájuk tartozó pontozó lapokat megszerkesztettük.

A nyár folyamán a következő találkozónk a „kisgólyák” beiratkozásánál volt, de a beiratkozás előtt mi még az iskolát körbejárva összegyűjtöttük a feladathoz szükséges kellékeket (például labdákat, hullahopp karikákat stb.). Ezek után izgatottan vártuk, hogy láthassuk az új diákokat. Majd utoljára a gólyatábor előtti héten találkoztunk egy utolsó megbeszélésre, illetve hogy megvásároljuk az izgalmas feladatokhoz való kellékeket (például a nutellát a nutellás uborkaevéshez, vagy a lisztet a lisztből csoki evéséhez).

Majd eljött a várva várt nap, kicsit fáradtan/kómásan, de megérkeztünk a Déli-pályaudvarra, majd utána szépen sorjában a diákok is. Sikeresen leértünk a táborhoz, a „kisgólyák” elfoglalták a szobáikat, és kezdetét vette a gólyatábor. Őszinte leszek, az első napon még kicsit szétcsúszott volt a csapatunk, de a tanárok segítségével ezek a problémák is megoldódtak, és a második-harmadik napra nagyon jól összecsiszolódtunk, és gondok nélkül lepörögtek az események. Az első két nap sorversenyek sokasága játszódott le, a 3. napon csillagtúra volt.

Az utolsó este (a záró este) fantasztikus hangulatban telt el, sor került a minden osztály által bemutatott osztálytáncra, osztályindulóra, osztályplakát készítésre, és az osztályok saját ifijeikhez írt verseinek bemutatására, illetve mi, ifi lányok is készültünk egy tánccal, melyet csak a hajnali órákban volt időnk gyakorolni a folyamatos „járőrözés” és a büntetések kiosztása miatt. Mondanom sem kell, egész héten alig aludtunk valamit. A korai kelés és késői fekvés elég fárasztó volt, de megérte! (Nem beszélve az éjszakai futtatásról, lépcsőztetésről és a további büntetésekről, melyeket az „áldozatok” meg is érdemeltek.)

Egy mondatba összefoglalva fantasztikusan telt a gólyatábor. Mindezt szeretném megköszönni az összes ifis nevében az osztályfőnököknek, akikhez nagy megértéssel fordulhattunk, de leginkább a gólyáknak, hogy ilyen nagyszerű hangulatot teremtettek, és így sikeres lehetett az idei gólyatábor is.

Nincsenek megjegyzések: