Dijon

FOTÓGALÉRIA

Kalocsai mintás busz várt ránk a Batthyány téren és sokáig el sem csendesültünk benne, pedig vasárnap késő este indultunk. Először Besançonban álltunk meg, ahol kellemes kis sétát tehettünk csoportokra szakadva, és megnézhettük a Citadellát, Victor Hugo és a Lumière fivérek szülőházát, vagy a Doubs folyót. Hétfőn érkeztünk meg Dijonba, ahol a cserediákokkal a Lycée Privé les Arcades-ban (az iskolában, ahová járnak) megvendégelt minket az igazgató, és felvilágosított mindenkit a programokról és a teendőkről. 

Másnap, kedden végigkísértek minket az iskolán, ahol nem mindennapi szakmákat lehet tanulni, mint például a varrás és divat, valamint a gyermekek és a nyugdíjasok ápolása. Még aznap végigvezetett minket Dijon utcáin egy francia idegenvezető, aki a város épületeinek stílusa, kora mellett történetüket és legendájukat is elmesélte, majd a városházán voltunk megvendégelve.

Szerdát tartom ez egyik legérdekesebb napnak, mikor buszra szálltunk és először Flavigny-ba utaztunk, ahol a híres ánizsos cukrot készítik, majd Alésiaban megnéztünk egy múzeumot, ami Gallia elfoglalását és Cézár korát meséli el.

 

Másnap a Szépművészeti Múzeumba látogattunk el, ahol a vezető olyan érdekes dolgokról mesélt, hogy még azok is figyelmesen figyeltek rá, akik amúgy nem rajonganak a művészetekért. Délután a Planetáriumban és az Arborétumban jártunk.

Pénteken, délelőtt szabadon nézhettünk körbe a piacon, majd délután a katedrális csodáltunk meg, aminek több harangját is megszólaltatták mellettünk. Este a cserediákjaink sokunkat elvittek szórakozni, de volt, aki inkább otthon maradt, mert másnap fél 7-kor indultunk Párizsba, és meg is érkeztünk még délelőtt.

Párizs, a szerelem városa, ahol lejártuk a lábunkat a sok-sok emlékért, kivilágított emlékműért. Érthető tehát, hogy nem volt nagy hangoskodás visszafele, sokan elszenderültek, mint ahogy én is. 

Bárki, aki teheti, használja ki a cserediákprogram adta lehetőségeket, mert hatalmas élmény és nagyon sokat segít a nyelvtanulásban!

Árvai Anna

13. F