1956-os forradalom és szabadságharc története a magyar történelem legfényesebb lapjai közé tartozik. Még azokban az országokban is, ahol keveset tudnak kultúránkról, hagyományainkról, erről a dátumról már hallottak, ezt a magyar néphez kötik, annak ellenére, hogy meglehetősen rövid periódusa volt történelmünknek.
Egykor két szuperhatalom vetélkedése határozta meg a világ történelmét. Magyarország - reménykedve az USA segítségében - az elviselhetetlen szovjet típusú diktatúrával szembefordult, hogy egy élhetőbb világot teremtsen magának. Az itt élők nem akartak semmi mást, csak békés átalakulást. Egy emberarcú, demokratikusan működő országot álmodtak maguknak, ahol legelemibb emberi jogaikat gyakorolhatják, ahol nem kell többé hazugságban élniük, vállalhatják bátran önmagukat – egyszóval szabadok lehetnek. Ám a vágyak hamarosan szembesültek a kegyetlen valósággal, egy birodalom hadserege sorakozott föl, hogy eltiporja az ellenállást. Az eredmény nem volt kétséges, mégis megpróbáltak ellenállni és kitartani, amíg lehetett - kézifegyverekkel harcolva tankok ellen.
Akár 1848-ról, akár 1956-ról esik szó, a diákok időnként megkérdezik, miért is ünneplünk elbukott forradalmakat, miért nem gyásznapként emlékezünk ezekre a dátumokra. A válasz egyszerű: a forradalom első napjait az öröm határozza meg, a zsarnokság lerázásának mámoros érzése, a szabadság megélése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc, bár vérbe fojtották, megrengette a világot, megkérdőjelezte a kialakult status quot. Ráadásul nem lehetett többé nyílt diktatúrával kormányozni az országot. Az akkor történtek alapozták meg mai demokráciánk születését és működését.
Iskolánkban ezúttal nem tartottunk központi ünnepséget, intimebb keretek között, osztályonként emlékeztünk meg erről a nevezetes dátumról. A legtöbb osztály október 20-ára szervezte meg a programját. Minden osztály dönthetett, hogyan szervezi meg a maga ünnepségét. Megtehették ezt – többek közt - önállóan készített műsorral, így tett a 9. A, 9. B, 12. C, 12. Af és a 11.A. A legtöbb osztály megnézett egy – a témához kapcsolódó – játék- vagy dokumentumfilmet (a játékfilmek közül Mészáros Márta A Temetetlen halott - Nagy Imre naplója c. művét, Sándor Pál Szerencsés Dánieljét, Goda Krisztina Szabadság, Szerelem c. alkotását, Vágvölgyi B. András Kolorádó Kidjét; a rendelkezésre álló dokumentumfilmek közül a Kóthy Judit - Topits Judit rendezőpáros nevével fémjelzett Forró ősz a hidegháborúban - Magyarország 1956-ban c. munkát, valamint Colin K. Gray és Megan Raney alkotását, A szabadság viharát), ennek a programnak elmaradhatatlan kelléke volt a filmet követő beszélgetés. Néhány osztály bejárta a forradalom és szabadságharc egyes budapesti helyszíneit, a 11. D osztály a 301-es parcellánál volt. A megemlékezés bármelyik módját is választották az osztályok, emlékezetes volt számukra ez a nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése