Az utazás
Az utazás úgy kezdődött, hogy kirángattuk a bőröndöket az iskolakapun, aztán a könnyes búcsú, és már el is indult a buszunk a Corvin térről, két országon át Párizs felé. Már akkor érezte mindenki, hogy ez egy felejthetetlen kirándulás lesz.
Egy hosszú délután és éjszaka után irány a „fények városa”! Megrohamoztuk Párizst és kisebb-nagyobb csoportokban másfél nap alatt sok látnivalót felfedeztünk, megörökítettünk (Notre-Dame, Louvre,Sacré Coeur, Eiffel torony, Concorde tér, Diadalívek). Aztán eljött a péntek öt óra és megérkeztünk Nantes-ba. Egy kicsit mindenki megszeppent, amikor le kellett szállni a buszról és nem volt más lehetőség, franciául kellett beszélni. De ez a kezdeti izgalom hamar megszűnt, amikor „haza” mentünk, és mindenki megismerte az új családját. Túl sok idő azonban nem volt a kipakolásra, mert már esteledett és indulni kellett a többiekkel találkozni. Mindenki fülig érő szájjal várta a másikat és levegővétel nélkül mesélte, hogy milyen a családja, milyen finomat főztek és milyen szuper a szobája. A családi hétvége gyorsan eltelt és hétfő reggel lett, amikor az iskolában kissé fáradtan sorakoztunk. Az iskola igazgatóhelyettese üdvözölt bennünket, majd megebédeltünk és elindultunk Nantes-ban városnézésre. A polgármesteri hivatalban egy kis fogadás keretében köszöntötték a csoportunkat.
Kedd reggel először St. Nazaire-ban álltunk meg, ahol még egy II. világháborús tengeralattjárót is megtekinthettünk. Aztán a szemünk elé tárult a végtelen óceán és megálltunk a La Baule „plázson” , hogy kagylót gyűjtsünk, sétáljunk a parton, vagy csak gyönyörködjünk a csodálatos látványban. Ezután Guérande, egy helyes kis városka volt a következő megálló, ahol lehetőségünk volt enni, inni, vásárolni. A délután fennmaradó részét a Côte Sauvage parton töltöttük, ahol a hatalmas sziklákon be tudtunk mászni a tengerig és találtunk medúzát, kagylótelepeket és persze jól szórakoztunk együtt. Este fáradtan és élményekkel (és kagylókkal) tele tértünk haza. Másnap reggel a fontevraud-i apátságban kezdtünk, ahol egy lenyűgöző idegenvezetést hallhattunk, rengeteg érdekes információval. Utána Saumur városában kaptunk szabadidőt, hogy aztán újult erővel tekintsük meg a gyönyörű Loire-menti kastélyt.
Csütörtökön reggel egyenesen St. Malo csodálatos és szemet gyönyörködtető városába mentünk, ahol a városfalon körbe tudtunk sétálni az óceán partján, és ahol megtanultuk, hogy nem szabad finom szendviccsel etetni a sirályokat, mert megvadulnak és megtámadnak. J Majd arra a helyre vitt minket a busz, amit a legtöbben vártak már, ez a Mont Saint Michel volt. Egy csodálatos kolostor-erőd a Loire és az óceán találkozásánál. Már a buszból mindenki csillogó szemekkel bámulta, de a legnagyobb elégedettség akkor öntött el minket, amikor megmásztuk a végtelennek tűnő lépcsőket a kis utcákon, magunk mögött hagyva a hatalmas turista tömeget. A kanyargó Loire és a végtelen óceán látványa lenyűgöző volt.
Ezután elégedetten mentünk haza és töltöttünk egy estét a barátainkkal. Másnap még megnéztük Nantes reneszánsz kastélyát, ahol az utolsó bretagne-i hercegnő lakott. A kastély ma múzeum, ahol interaktív játékokkal is játszhattunk és rengeteg érdekes makettet, plakátot, képet nézhettünk meg. Bár délután szabad programunk volt, a lehetőségeink korlátozottak voltak, mert rossz idő volt, a héten szerencsére először. Az utolsó estét így is mindenki nagyon élvezte, majd másnap reggel kissé szomorúan, de elindultunk haza, hogy huszonnégy óra utazás után végre elmondhassuk: Mindenhol jó, de legjobb otthon! :)
Egy hosszú délután és éjszaka után irány a „fények városa”! Megrohamoztuk Párizst és kisebb-nagyobb csoportokban másfél nap alatt sok látnivalót felfedeztünk, megörökítettünk (Notre-Dame, Louvre,Sacré Coeur, Eiffel torony, Concorde tér, Diadalívek). Aztán eljött a péntek öt óra és megérkeztünk Nantes-ba. Egy kicsit mindenki megszeppent, amikor le kellett szállni a buszról és nem volt más lehetőség, franciául kellett beszélni. De ez a kezdeti izgalom hamar megszűnt, amikor „haza” mentünk, és mindenki megismerte az új családját. Túl sok idő azonban nem volt a kipakolásra, mert már esteledett és indulni kellett a többiekkel találkozni. Mindenki fülig érő szájjal várta a másikat és levegővétel nélkül mesélte, hogy milyen a családja, milyen finomat főztek és milyen szuper a szobája. A családi hétvége gyorsan eltelt és hétfő reggel lett, amikor az iskolában kissé fáradtan sorakoztunk. Az iskola igazgatóhelyettese üdvözölt bennünket, majd megebédeltünk és elindultunk Nantes-ban városnézésre. A polgármesteri hivatalban egy kis fogadás keretében köszöntötték a csoportunkat.
Kedd reggel először St. Nazaire-ban álltunk meg, ahol még egy II. világháborús tengeralattjárót is megtekinthettünk. Aztán a szemünk elé tárult a végtelen óceán és megálltunk a La Baule „plázson” , hogy kagylót gyűjtsünk, sétáljunk a parton, vagy csak gyönyörködjünk a csodálatos látványban. Ezután Guérande, egy helyes kis városka volt a következő megálló, ahol lehetőségünk volt enni, inni, vásárolni. A délután fennmaradó részét a Côte Sauvage parton töltöttük, ahol a hatalmas sziklákon be tudtunk mászni a tengerig és találtunk medúzát, kagylótelepeket és persze jól szórakoztunk együtt. Este fáradtan és élményekkel (és kagylókkal) tele tértünk haza. Másnap reggel a fontevraud-i apátságban kezdtünk, ahol egy lenyűgöző idegenvezetést hallhattunk, rengeteg érdekes információval. Utána Saumur városában kaptunk szabadidőt, hogy aztán újult erővel tekintsük meg a gyönyörű Loire-menti kastélyt.
Csütörtökön reggel egyenesen St. Malo csodálatos és szemet gyönyörködtető városába mentünk, ahol a városfalon körbe tudtunk sétálni az óceán partján, és ahol megtanultuk, hogy nem szabad finom szendviccsel etetni a sirályokat, mert megvadulnak és megtámadnak. J Majd arra a helyre vitt minket a busz, amit a legtöbben vártak már, ez a Mont Saint Michel volt. Egy csodálatos kolostor-erőd a Loire és az óceán találkozásánál. Már a buszból mindenki csillogó szemekkel bámulta, de a legnagyobb elégedettség akkor öntött el minket, amikor megmásztuk a végtelennek tűnő lépcsőket a kis utcákon, magunk mögött hagyva a hatalmas turista tömeget. A kanyargó Loire és a végtelen óceán látványa lenyűgöző volt.
Ezután elégedetten mentünk haza és töltöttünk egy estét a barátainkkal. Másnap még megnéztük Nantes reneszánsz kastélyát, ahol az utolsó bretagne-i hercegnő lakott. A kastély ma múzeum, ahol interaktív játékokkal is játszhattunk és rengeteg érdekes makettet, plakátot, képet nézhettünk meg. Bár délután szabad programunk volt, a lehetőségeink korlátozottak voltak, mert rossz idő volt, a héten szerencsére először. Az utolsó estét így is mindenki nagyon élvezte, majd másnap reggel kissé szomorúan, de elindultunk haza, hogy huszonnégy óra utazás után végre elmondhassuk: Mindenhol jó, de legjobb otthon! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése