2012. június 19., kedd

A terepasztal lovagjai - A 10. E előadása


A 10. E osztály drámavizsgája a kortárs magyar irodalomhoz kapcsolódott. Fábri Péter alkotását dolgozták fel. Az1953-ban született író, költő, drámaíró, dalszövegíró és műfordító az egyik ifjúkori versében így jellemezte saját magát: „Kamasz leszek halálomig.” A Parszifál titka c. műve igazolja ezt a kijelentését. 

A darabot 2007-ben mutatta be a Kolibri Színház, a rendező (Novák János) akkor elsősorban a kisebbeket célozta meg ezzel a mesekomédiával, bár a Gyalog galopp humorát idéző darab rejtett (vagy nem is annyira rejtett) utalásaival, abszurdba hajló történetével, poénjaival, sokkal inkább való a tizenéves és a felnőtt nézőknek, mint a gyerekeknek.

Parszifál története az utazás toposzához kapcsolódik. Az ártatlan, a világról semmit sem tudó ifjút – az anyai figyelmeztetés ellenére – elragadja a lovagok ragyogónak vélt élete. Elindul a felnőttek világába, hogy beavatást nyerjen. A szokatlan udvartartás, amelyben Artúr király jobban kedveli a terepasztalt, mint a kerekasztalt, ugyan kissé meglepi, végül azonban sok-sok furcsa kaland után miközben a Grált keresi, rátalál a nagybetűs TITOKRA, amit a közönségnek is meg kell tudnia: „Add tovább a többieknek: /te magad vagy a titok. /Te zártad be azt az ajtót, s te vagy, aki kinyitod. /Magad látod a tükörben, /te mész át a nagy folyón, /nincsen nálad nagyobb rejtély, /nincs az egész földgolyón.”

A diákok hamar belefeledkeztek a játékba. Vívtak, szaladtak, szócsatákba bonyolódtak, ahogyan kell. Az előadás érdekessége volt, hogy a díszletek függönyei is kellékként szolgáltak, amelyekkel érzékeltetni lehetett a változó helyszíneket. A 10. E felkészítő tanára Géczyné Megyeri Marianna tanárnő volt, aki a projektmunka során végig számíthatott az osztályfőnök, Trautmann Szilvia tanárnő segítségére.

Nincsenek megjegyzések: